Magyar drónok

A pilóta nélküli repülőgépek, az úgynevezett drónok a katonai területeken végrehajtott akcióik során váltak ismertté. Ám kevésbé köztudott, hogy katonai feladatokon kívül a polgári életben is számos területen jelentenek segítséget. Hatékonyan felhasználhatók katasztrófavédelmi feladatok ellátásában, vészhelyzetek elhárításában is, de jól alkalmazhatók például eltűnt személyek felkutatásában, vagy különböző vezetékek, hálózatok, települések feltérképezésében.

Bővebben...
Mobil pénztárca – MyWallet Magyarországon

Kétszáz ország 1500 kiállítója vett részt az idén február 25-e és 28-a között Barcelonában megtartott Mobile World Congressen. A rendezvény közel 70 ezer látogatót vonzott.

Bővebben...
Szellemi tulajdonvédelmi évértékelő I.

1. Évértékelő sajtótájékoztatón adott számot a 2012-es esztendő eredményeiről, szellemi tulajdonvédelmi jogszabályi változásairól és a szabadalmi bejelentések hazai és európai alakulásáról az SZTNH három vezetője: Bendzsel Miklós elnök, Hajdú Judit műszaki-, és Dr. Ficsor Mihály jogi elnökhelyettes. Hangképes összeállításunkban több részben idézzük beszámolójuk legfontosabb gondolatait.

Bővebben...
Szellemi tulajdon-védelmi kihívások Budapesten

Magyarország soros EU-elnökségi programjának egyik fontos tudományos állomásaként Budapesten tanácskoztak a világ szellemi tulajdon-védelmi és szabadalmi vezető szakemberei. A Vajdahunyad vár neves vendégei közül hármat, Francis Gurryt, a szellemi tulajdon világszervezetének vezetőjét, David Kappost, az amerikai nemzeti hivatal első emberét és Benoit Battistellit, az európai szervezet elnökét kérdeztük. Most David Kappost hallják.

 

Bővebben...
Hogyan épülhettek a piramisok? VI, PDF Nyomtatás E-mail

6. Egy magyar iparművész, Maly Róbert nagy fába vágta  ­- a fejszéjét, írhatnánk a jól ismert fordulattal, de ezúttal helyesebb ha úgy fogalmazunk: az ókori minták alapján készült vésőjét.

 

Azt vizsgálta meg ugyanis, hogy miként épülhettek az egyiptomi piramisok. Először kizárta az eddig feltételezett módozatokat: a belülről kifelé történő építkezést, a Nílus elterelését és ezáltal a víz erejének felhasználását vagy a puszta emberi kézzel, görgők segítségével történő kőmozgatást. S szerkesztett egy olyan gépezetet, amely csak az ókorban már ismert technológia alapján készült, s amellyel lehetséges volt a tonnányi kövek mozgatása is. A képzőművészt működőképes modelljéről kérdeztük, amelyre megkapta a Szellemi  Tulajdon Nemzeti Hivatala oltalmi bejegyzését is.
(Az elméletről részletesebben is olvashatnak majd tavasszal az Élet és Tudományban.