Magyar drónok

A pilóta nélküli repülőgépek, az úgynevezett drónok a katonai területeken végrehajtott akcióik során váltak ismertté. Ám kevésbé köztudott, hogy katonai feladatokon kívül a polgári életben is számos területen jelentenek segítséget. Hatékonyan felhasználhatók katasztrófavédelmi feladatok ellátásában, vészhelyzetek elhárításában is, de jól alkalmazhatók például eltűnt személyek felkutatásában, vagy különböző vezetékek, hálózatok, települések feltérképezésében.

Bővebben...
Mobil pénztárca – MyWallet Magyarországon

Kétszáz ország 1500 kiállítója vett részt az idén február 25-e és 28-a között Barcelonában megtartott Mobile World Congressen. A rendezvény közel 70 ezer látogatót vonzott.

Bővebben...
Szellemi tulajdonvédelmi évértékelő I.

1. Évértékelő sajtótájékoztatón adott számot a 2012-es esztendő eredményeiről, szellemi tulajdonvédelmi jogszabályi változásairól és a szabadalmi bejelentések hazai és európai alakulásáról az SZTNH három vezetője: Bendzsel Miklós elnök, Hajdú Judit műszaki-, és Dr. Ficsor Mihály jogi elnökhelyettes. Hangképes összeállításunkban több részben idézzük beszámolójuk legfontosabb gondolatait.

Bővebben...
Szellemi tulajdon-védelmi kihívások Budapesten

Magyarország soros EU-elnökségi programjának egyik fontos tudományos állomásaként Budapesten tanácskoztak a világ szellemi tulajdon-védelmi és szabadalmi vezető szakemberei. A Vajdahunyad vár neves vendégei közül hármat, Francis Gurryt, a szellemi tulajdon világszervezetének vezetőjét, David Kappost, az amerikai nemzeti hivatal első emberét és Benoit Battistellit, az európai szervezet elnökét kérdeztük. Most David Kappost hallják.

 

Bővebben...
Innovációs sajtótörténet PDF Nyomtatás E-mail

Az Élet és Tudomány tudományos ismeretterjesztő hetilap több mint hatvanéves fennállása alatt feladatának tekintette a magyar innovációk bemutatását és ismertetését, valamint az innovációk fontosságának tudatosítását. Példáink a nyolcvanas évekből nyújtanak ebből ízelítőt.
A hagyományos újságírást a 21. századra kiegészítette és lassan meg is haladja az on-line újságírás, azon belül pedig egyre nagyobb teret kap a blog-ismeretterjesztés. Ebben a műfajban is bőven találhatunk példát a magyar szabadalmak ismertetésére, mi a juharizsuzsanna.blog.hu-t idézzük.


Élet és Tudomány. 1982. Innovációs Oscar-díj. Az Élet és Tudomány írásából kiderült, hogy az Osztrák Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Innovációs Oscar-díjat ad annak a vállalatnak, amely az előző 12 hónapban a legfigyelemreméltóbb új terméket vitte a piacra. A díjhoz – áll a közleményben – 100 000 schillinges csekket mellékelnek. 1982-ben egy új hegesztőrobot gyártója, 1980-ban a villamoskocsikat ellenőrző elektronikus berendezés kifejlesztője kapta az elismerést.
1983. A pékmester széke. Az Élet és Tudomány 1983-ban közölte hátlapképen a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban őrzött széket, amelynek kapcsán a középkori céhek működését is bemutatta. Az írásból kiderül, hogy a céhek működését szabadalomlevéllel elismerve engedélyezték. A mosonmagyaróvári pékeknek már a 18. század elején saját céhszervezetük volt.
1988. Szabadalmazott mikrobatörzsek. Az Élet és Tudomány Szabadalmazott mikrobatörzsek címmel 1988-ban számolt be a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteményének létrehozásáról, amelyet nemzetközileg is elismertettek. A törzsgyűjtemény kifejlesztése az országos biotechnológiai program keretében különösen fontos feladat, hiszen az ott őrzött mikrobák, nemcsak kiindulási anyagai lehetnek új törzsek létrehozásának, hanem arra is szükség van, hogy a termelésben bevált törzseket hosszú ideig változatlan formában őrizzük meg – számol be a lap a kezdeményezésről, hozzá téve azt is, hogy a szocialista országok közül elsőként a magyar gyűjteményt ismerték el nemzetközileg. A szabadalmazott mikrobatörzseket 30 évig kell szavatoltan életképes állapotban tartani, ezért a mikrobákat folyékony nitrogénben üvegampullákban tárolják.

 


juharizsuzsanna.blog.hu. A Drón: a fejlesztőt 1916-ban meg akarták ölni című posztban olvashatunk a pilóta nélküli kis repülőgépek, a drónok korai fejlesztéséről. „Magyarok is részt vettek a további drón-fejlesztésekben. Tihanyi Kálmán 1930-ban szerződött Londonba, hogy a továbbfejlessze a légi torpedó rádiós távirányítását” – írja a blogger.
Az Alföld: neolitikus szilícium-völgy című poszt pedig nem a hagyományos szabadalomról, hanem annak az őstörténetéről ír: az Alföldön telepedtek meg ugyanis Európában elsők között azok a bevándorlók, akik a forradalmian új innovációt, a földművelés ismeretét hozták magukkal, és a letelepedett életformához kapcsolódó, számos más újítást is bevezettek, például – miként arról a poszt is ír - ők építették az első kutakat.
A Sikeres agyműtétek - kőpengével és pálinkával című poszt Karosszékben rovatában pedig az első agyműtétek kapcsán olvashatunk a korai, honfoglaláskori trepanálásokról. "A honfoglalás korából, vagyis cca. 1200 évvel ezelőttről nálunk is találtak honfoglaló magyarok sírjaiban trepanált koponyákat, amelyek egy részéről szintén jól látszott, hogy a beteg túlélte a beavatkozást, de a törökországiak jóval régebbiek. Kérdés persze az is, miként csillapították a fájdalmat, ami egy ilyen kőpengével végzett beavatkozással járt. Kustár Ági, a Természettudományi Múzeum antropológusa szerint a magyarok feltehetően pálinkával itatták a beteget, hogy elkábuljon…" - írja a blogger.