Magyar drónok

A pilóta nélküli repülőgépek, az úgynevezett drónok a katonai területeken végrehajtott akcióik során váltak ismertté. Ám kevésbé köztudott, hogy katonai feladatokon kívül a polgári életben is számos területen jelentenek segítséget. Hatékonyan felhasználhatók katasztrófavédelmi feladatok ellátásában, vészhelyzetek elhárításában is, de jól alkalmazhatók például eltűnt személyek felkutatásában, vagy különböző vezetékek, hálózatok, települések feltérképezésében.

Bővebben...
Mobil pénztárca – MyWallet Magyarországon

Kétszáz ország 1500 kiállítója vett részt az idén február 25-e és 28-a között Barcelonában megtartott Mobile World Congressen. A rendezvény közel 70 ezer látogatót vonzott.

Bővebben...
Szellemi tulajdonvédelmi évértékelő I.

1. Évértékelő sajtótájékoztatón adott számot a 2012-es esztendő eredményeiről, szellemi tulajdonvédelmi jogszabályi változásairól és a szabadalmi bejelentések hazai és európai alakulásáról az SZTNH három vezetője: Bendzsel Miklós elnök, Hajdú Judit műszaki-, és Dr. Ficsor Mihály jogi elnökhelyettes. Hangképes összeállításunkban több részben idézzük beszámolójuk legfontosabb gondolatait.

Bővebben...
Szellemi tulajdon-védelmi kihívások Budapesten

Magyarország soros EU-elnökségi programjának egyik fontos tudományos állomásaként Budapesten tanácskoztak a világ szellemi tulajdon-védelmi és szabadalmi vezető szakemberei. A Vajdahunyad vár neves vendégei közül hármat, Francis Gurryt, a szellemi tulajdon világszervezetének vezetőjét, David Kappost, az amerikai nemzeti hivatal első emberét és Benoit Battistellit, az európai szervezet elnökét kérdeztük. Most David Kappost hallják.

 

Bővebben...
Rádió Kempelen
Székelyudvarhely – Bolyai Nyári Akadémia

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2010 júliusában Székelyudvarhelyen is megrendezte a XVIII. Bólyai Nyári Akadémiát, amelynek programjaira a környező országok magyar pedagógusait várta.

 
 
Úszó vízimalom

Sáli Iván hangsúlyozza: ő nem mindig biztos a Gútán a lakosság több, mint 80 százalékát kitevő magyar kifejezésekben, de megtanulta, s szépen beszéli nyelvünket. Beszélgetésünket a második világháborúval kezdjük, amikor a Dunán sorakozó megannyi úszó vízimalom hirtelen az enyészetté vált. Ezek közül egyet sikerült aztán később újjáépíteni, vagy inkább rekonstruálni, ez a ma látható gútai vízimalom.

 
Európa leghosszabb fahídja

A parton, a gútai malom közelében, ott, ahol Európa leghosszabb fahídja szeli át a Duna holtágát Sáli Iván régészeti, néprajzi, hagyományőrző és ökológiai parkot létesített. Hogy a XXI. századi felnőttek és főként gyerekek lássák, érthessék: mit jelent a vízzel együtt élni. Pedig haragudhatnak is a vízre. Hiszen szüleit egy árvíz során veszítette el, azután nagyanyja nevelte. De ő inkább védője lett a vízi kultúrának és hagyományoknak.

 
 
Válaszút – Bolyai Nyári Akadémia, 2010

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2010 júliusában megrendezte a XVIII. Bólyai Nyári Akadémiát, amelynek programjaira a környező országok magyar pedagógusait várta. A témában szakelőadók előadásait hallgathatták meg.

 
Gútai vízimalom-kutatás

A csallóközi Gútán látható úszó vízimalom gazdája, Sáli Iván igazi vízi ember. Gondozza, szépítgeti a vízimalmot, hidat épít hozzá, hogy az úszó, fából épült hajómalom megközelíthető és látogatható legyen, mesél, tanít, szemléltet. A gútai hajómalom formás szerkezet. Ha valaki fotón szeretné visszaadni a látványt, akkor viszont nincsen könnyű helyzetben. A sötétbarna épület nagyobb, masszívabb tömegnek látszik, mint amilyen kecses részleteket őriz valójában.

 
 


102. oldal / 108